KÜLVÁROS emlékszám (1988-1995)

Cikkválogatás 7 év 70 lapszámának tartalmából

Álláspont A koránkelők hangján Beköszöntő Az is bolond, aki lapot indít, alapít ma Magyarországon (…) ám nem csupán üzleti, haszonleső szempontok alapján szerveződhet egy ilyen civil vállalkozás. (…) Nagy a felelősségünk, mert úgy tartjuk; a társadalom számára a sajtó a hatalom ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze, a sajtó képviselője pedig a közvélemény szeme és füle. (Rózsa Imre András) – 1988. október

Gondolat Országúton Vallomás Fellini filmje kapcsán Itt érzem jól magam, a külvárosban. Nem azok között, akik arisztokratikus mosolyok és csillogó ruhák mögé rejtik jól informált korlátoltságukat. Mindent tudónak hiszik magukat és közben semmit sem értenek az őket körülvevő világból, szenvedésből. (Martin Zoltán) – 1990/10

Látószög Válságban, halálra szántan, zavaros tudattal A külváros népe a legveszélyeztetettebb Beszélgetés az öngyilkosságról dr. Ozsváth Károly professzorral, a pécsi pszichiátriai klinika vezetőjével (Molnár Valéria) – 1989. március

Álláspont Ne lopj! A hetedik parancsolat Lopni persze nem szabad. Még akkor sem, ha látod, hogy önhibádon kívül vagy sokkal szegényebb másoknál, s hogy sokan nem tehetségük miatt élnek gazdagabban nálad. (Ferling József) – 1989. január

Gondolat Nagy idők Kicsinyes vagyok, sőt, kicsi és mérges és hitetlen. Mert alul vagyok, és nem tudom felülről, nagyvonalúan az új értékrendek kialakulását. És hinni sem hiszek már (Tibai Gyöngyi) – 1991/12-1992/1 (Téli különszám)

Álláspont Egymás közt az elitváltásról A rendszerváltás során megoldandó gondok, feladatok körül legtöbb indulat az elitcsere kérdése körül viharzik. Talán a tulajdonviszonyok ügye vert még ekkora port. (Dr. Erős Zoltán) – 1991/7-8.

Ollózó Fölzabáltuk a jövőnket Interjú Fekete Gyula íróval (-mezővári-) – 1989. január

Tükör Autóra cserélt öregember „Ha unatkozom, beszélgetek a kutyákkal” Mintha mozdulatlan volna körülötte az idő. Lehet nyár vagy ősz, ő mindig fekete kalapban, begombolt nyakú ingben ül az utcai padon. Bandi bácsi fehér hajú, hunyorgó szemű öregember. (Rózsa Imre András) – 1989/…

Gondolat A semmiárus A magány néha furcsa dolgokra késztet embereket. Itt van például K. Mihály. Nem jó példa, de mégis itt van, akaratunktól függetlenül, közöttünk. Zárkózott, félénk teremtés, nehezen tud feloldódni a világ rejtelmes érthetetlenségében, mégis vágyódik a társaságra, az emberek után. (-szi-ri-) – 1993/10-11

Álláspont Magyar nyomor Itt van, eljött közénk és eredményesen munkálkodik. Nem ígér jövőt, sem munkát, csak egyre nehezebb megélhetést. Ő nem más, mint hétköznapjaink jelenvalósága… (Erdei Éva) – 1994/1-2

Mozaik Sírok, temetők Bölcső és sírgödör… Születés és halál megszemélyesítő fogalmai. Többet gondolunk rájuk, mint ahányszor szóba hozzuk őket. (Zóka László) – 1989. június-július

Gondolat Különbségek Ablakbecsukó, ajtóbezáró, szokatlanul hideg novemberi este. Omladozó, salétromos falú, halálraítélt ház kevéssel lebontás előtt. Huzatos szuterénlakás, málladozó vakolat, repedezett ablaküveg. Begyújtatlan teatűzhely, a papírdoboz alján pár szem brikett, fölhasogatott tűzifa. (R. I. A.) – 1978/1988. november

Álláspont Ünneptelenül A történelem az időben segít tájékozódni. Ám olyan időtérképre lenne szükségünk, amelyen nem rajzolják át emberöltőnként a hegyek csúcsait és a folyók kanyarulatait. (Rózsa János) – 1991/5-6.

Tükör PanelTiborc „Tudom én aztat szerkesztő úr, hogy nem vagyok egy képzett káder, még csak az inasiskolát se tudtam befejezni, merthogy a fateromat leszázalékolták, a muter meg annyit se keres, hogy legyen elég zsíros kenyér a négy kölkének…” (-bézé-)

Ollózó Romalányok Tatabányáról Lina, Szabina és Nánika „Tizenhat éves voltam, amikor az apám meg akart erőszakolni. Azóta nem beszélek vele. A hátam mögött azt terjeszti, hogy loptam tőle, aztán kitagadott.” (Veér Károly) – 1991/7-8.

Tükör Fogják meg! A kiáltozás megtörte az utca megszokott mozgalmasságát. A két ordítozó férfi rohanás közben előre mutogatott. Egy idős, pipaszárlábú aggastyánt kergettek. (Sárai Dezső) – 1992/5

Történet Elhagyottá nyilvánítva 1-6. „A kiskorú atyja ismeretlen helyre távozott, az anya, aki súlyos tüdőbeteg, négy kisgyermek eltartásáról gondoskodni képtelen. Anyagi és erkölcsi elhagyottság okából elhagyottá nyilvánítom.” (Katona Judit) – 1992/4, 5, 6, 7, 8-9, 10-11

Álláspont Világvége A handabanda szónokok minden korokban szép jövőt ígérnek. Mindig csak két évet kell várni. Mindig csak kettőt. Mert utána minden jobb lesz… (petri) – 1992/6

Gondolat Jelentés a kislábasból …ha az ember egyedül eszik, akkor nem érzi az étel ízét, nem érezhet mást, mint – fogai között őrölve a falatokat –, hogy nem szólalhat meg. (Podmaniczky Szilárd) – 1993/10-11

Történet A döntő kérdés „Mondd, neked nincs barátod?” – kérdezte egyszer Boldizsártól az asszony, amikor a férfi már elmúlt negyven éves, a gyerekük meg éppen kijárta a középiskolát, és az utolsó, hosszú vakáció idején sorra hordta föl a házhoz cimboráit. (Rózsa Imre)

Ollózó Lakótelepre költözött a nyomor (Dél-alföldi figyelő) A nyár első melege Sanyi bácsit a betonkuckójából. Nagyokat hunyorít, ízlelgeti a napot és oly természetes egykedvűséggel sorolja panaszait, mint akinek már csak egy lehetőség jutott az élettől – beletörődni (Bátyi Zoltán) – 1991/7-8.

Álláspont Amíg marad egy kevés Kik döntenek rólunk? Látnivaló, a társadalmi válság ellenére egyeseket még mindig vattába csomagol az úgynevezett nagypolitika. (Ferling József) – 1989. június-július

Tükör Az élethez pénz kell! Érdemmé lett a seftelés „Sárgarigó, kanveréb, tessék, tessék közelébb!” – hallom a fennhangon szárnyaló rigmust. Piacriportunk arról szól, hogyan lesz a „nemzet napszámosából” vásári árus és üzletember a rendszerváltás utáni vadkapitalizmusban. (Bayer Béla) –

Látószög Erőszak, fajtalanság, szexualitás Lesz-e bordélyház? Magyarországon elsőként írt kandidátusi disszertációt Merényi Kálmán, a JATE docense a nemi erőszakról. (Halász Miklós) – 1988. október

Gondolat Megvertek egy bírót Olyan bírót már elpáholtak néhányszor, aki a labdarúgópályán fújja a sípot. Olyat azonban még nem, aki a tárgyalóteremben ítélkezik. Néhány hete az utóbbi eset is előfordult. (Dr. Nikolin Zoltán) – 1991/7-8.

Tükör Örömtelen örömlányok A 6/A út szélén az élő dekorációt a magukat kellető utcalányok jelentik autós, vagy jobb híján gyalogos „ügyfélre” várva. Sokan vannak, egész sorok állnak néha az utat szegélyező járdán. (Gyenis Pál) – 1993/10-11

Álláspont Vak vezet világtalant A kultúra nyomorúsága, avagy a nyomorúság kultúrája Nincs válság, csak válságjelenségek vannak – mondják. Talán az ok-okozati törvényszerűség is átalakult a magyar társadalommal együtt? (W. Pál Ágnes) – 1991/7-8.

Történet A Hajnal-szigetek A pénztelenség akkor a legnyomasztóbb, ha tudja az ember, hogy van pénze, csak elfelejtette, hogy hová rakta. (Podmaniczky Szilárd) – 1992/7

Látószög Alulhelyzet Szaksegítségre van szükség Az alkohol okozta tragédiák megelőzése az egyén, a család és a társadalom feladata. Beszélgetés Adorján Zsuzsa pszichológussal (Bayer Béla)

Álláspont Kitől kapunk parizert Nem tudunk visszaütni. Tehetetlenül nézzük, hogy minduntalan belénk törli a lábát valaki. Kopottas ruhánkon mindig akad legalább talpalatnyi hely. (Ferling József) – 1990. január

Tükör Életismeret Utálatos XX. századunk Valaki azt mondta egyszer, kár, hogy csak akkorra értjük meg az életet, mire megvénülünk. (Tráser László) – 1991/7-8.

Látószög Krízisben A konfliktusok az élet természetes velejárói Interjú dr. Temesvári Beátával (Forgách Ilona)

Tükör Ne tessék hazaküldeni! A második óra szünetében rémült hatodikos küldöttség keresett udvari ügyeletemben: – Tanár néni, tessék jönni, mert B. Kati nagyon rosszul van! (Függ Zsuzsa) – 1994/1-2

Történet A feljelentés „Egy pillanatra olyan érzésem támadt, mintha az anyját rugdalnám. Vagy az anyja stricijét, meg a legújabb kandúrjait. Tán már meg is bolondultam. Lehet, nem tudom. Nem jól van ez így, ez az élet, kérem...” (R. I. A.)

Gondolat I. Magyar világ, magyar valóság Levelek Pest és Vásárhely között Én itt Pesten szomorúan látom, hogy megint felgyorsult a felvándorlás: tizenéves lányok, hétpróbás rablók özönölnek ide szerencsét próbálni, primitív vágyakkal. (Szenti Tibor - Gulay István) – 1992/8-9, 10-11

Tükör II. Magyar világ, magyar valóság – gyerekszemmel (Ahogyan általános iskolás tanulók látják) – 1995/5-6

Történet A biciklitolvaj Fiam még elemista volt, mikor kerékpárt kapott. Boldogan karikázott kint az utcán. Beszaladt egy karéj zsíroskenyérért, kerékpárját a nyitott vaskapunak támasztotta. Néhány perc múlva hűlt helye volt. (Katona Judit) – 1993/10-11

Tükör A verés a szülő tehetetlensége Amíg az USA-ban évente egymillió gyermeket bántalmaznak, és ezekbe a testi bántalmazásokba ezren bele is halnak, hazánkban 5-10 súlyos esetet jelentenek az egészségügyi intézményekből. (Erdei Éva)

Történet Mikor a kutyák a Holdra néznek „Klárinak kurvavére van!” – jelentette ki megmásíthatatlannak tűnő magabiztossággal András, akit a mi mélyen megvetett alpári köreinkben rozoga testalkata ellenére is Szilajnak neveztünk. (Rab Imre) – 1995/1-2

Mozaik Adósok börtöne A szegénység történetéből Charles Dickens több társadalmi és politikai igazságot tárt fel műveiben, mint korának valamennyi politikusa, publicistája és moralistája együttvéve. (Gábori Zsóka) – 1991/12-1992/1. (Téli különszám)

Tükör Nem meghalni akarnak Nem elég csak életet adni valakinek, meg kell tanítani élni is. Mennyire vagyunk ebben eredményesek? (Molnár Valéria) – 1993/2-3

Szemle Vízfejország katonái Három évvel a rendszerváltás után a vidékiek jobban utálják fővárosunkat, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Kegyetlen mondat ez, ám minden szava igaz. (Bátyi Zoltán)

Mozaik A szegénységtől a hajléktalanságig 5. Zsákutca A hajléktalanok élettörtében a munkáról kevés szó esik. Érdemes átgondolni, általában hogyan indultak ezek a zsákutcába jutott életek. (Gábori Zsóka) – 1991/7-8.

Történet Köszönjük, doktor úr! Nyelve alá teszi a mindig a mindig kéznél levő szívgyógyszerét. A rosszullét pár perc után sem múlik, az asszony a telefonhoz siet és tárcsázza a családi orvost. (Erdei Éva) – 1995/1-2.

Tükör Fehér Magyarország „Fehérvári cigányok, b…tok az anyátok! – hallatszik egyre hangosabban az üvöltő dervisekre hangszerelt kórus, majd tőlem pár lépésre sörösüveg robban a peron betonján. (Tódor János) – 1994/1-2.

Látószög Halál szenvedés nélkül? Beszélgetés Dr. Blasszauer Béla orvosetikussal az euthanáziáról (Erdei Éva)

Tükör Betű nélkül élni „A mi családunkban soha nem volt becsülete az ákombákomnak. Két nővérem kurva lett, az öcséim valahol lelencben vannak. Anyám is eltűnt, talán most éppen a gyáli piacon ringyólkodik.” (Besze Imre) – 1995/1-2

Történet Betörők a pincében Rácz Józsiból kitört a három nap érlelte düh: – A kurvaanyádatteállat! – Egyszuszra mondta. – Miattad vagyunk itt éjnek évadján! (Sárai Dezső) – 1994/1-2

Látószög Népbetegség vagy átmeneti állapot? Interjú dr. Temesvári Beátával a pánikbetegségről A negatív érzelmi állapotok egyike. Milyen tünetek árulkodnak a betegség-szinű pánikról? (Forgách Ilona) – 1994/1-2

Tükör Rókusi panelvilág Aki szegény, az minden rendszerben szegény „Azt mondják, most már nekünk is olyan lehet, mint az amiknak, mert elmúlt a kommunizmus. Rókuson soha nem lesz Amerika, merthogy ez a föld el lett átkozva. Aki ideköltözik, örök életében szegény marad.” (Bátyi Zoltán) – 1992/8-9

Látószög Krízishelyzetben Pszichológusszemmel a munkanélküliségről Első reakcióként a fél tagadja a munkanélkülivé válás gondolatát is. Hamarosan azonban szembesül a tényekkel. Kilátástalanságát látva a mélypont következik. (Bayer Béla)

Álláspont Levélféle bányász barátomnak „Ha nincs remény, hát dögöljön meg a remény” Nem én mondom ezt Lajcsi, csupán idézem a költőt, aki a reményvesztett szerelem felismertekor fájdalmában s tehetetlenségében kiábrándultan üvölt és káromkodik. (ria) – 1989. október

Tükör Csempésznapló 1. Önvallomás, 2. Rezzenéstelen arccal hazudni, 3. Tanuljunk jugoszlávul, 4. Konyaktour éjjel-nappal, 5. Olajoshordóban tisztaszesz, 6. Barkácstrükk benzintankra, 7. Beszeszelt a pótgumi, 8. Csővezeték a Tiszában, 9. Magyar Trieszt, 10. Tengerparti farmernadrág, 11. Vigyázz a carabinierikkel! (ZsigaPress)

Történet Torkán a kés „Higgye meg nekem, nyomozó úr, hogy a gyilkosok nem úgy néznek ki, mint Bánatos Ferkó. A gyilkosoknak egészen sötét arcuk van…” (Bátyi Zoltán) – 1995/5-6

Tükör Tudhatod, hogy itt vagyok Nem szépít, nem magyarázkodik. Nem vádol. Pedig a világ követte el a bűnt ellene, amely nem vette tudomásul az elhivatott embert, de megbuktatta a nőt. (Poór Mária) – 1995/3-4

Itt folytatódik